Az argon gázt a Linde különböző méretű argon palackokban és különböző tisztasági minőségben biztosítja a felhasználók számára. Vásároljon argon védőgázt a Lindétől online, még ma.
Az argon gázt a Linde különböző méretű argon palackokban biztosítja a felhasználók számára. Vásároljon argon védőgázt a Lindétől online, még ma.Az Argon 4.6 gázt hegesztőgázként használják MIG és TIG hegesztésnél, valamint plazma vágási eljárásoknál is alkalmazzák.
Az argon gázt a Linde különböző méretű argon palackokban és bündelben biztosítja a felhasználók számára. Vásároljon argon védőgázt a Lindétől online, még ma.Az Argon 4.6 gázt hegesztőgázként használják MIG és TIG hegesztésnél, valamint plazma vágási eljárásoknál is alkalmazzák.
Az argon gázt a Linde különböző méretű argon palackokban, bündelben és különböző tisztasági minőségben biztosítja a felhasználók számára. Vásároljon argon védőgázt a Lindétől online, még ma.
Az argon gázt a Linde különböző méretű argon palackokban biztosítja a felhasználók számára. Vásároljon argon védőgázt a Lindétől online, még ma.
Az argon gázt a Linde különböző méretű argon palackokban és bündelben biztosítja a felhasználók számára. Vásároljon argont a Lindétől online, még ma.
Az argon gázt a Linde különböző méretű argon palackokban biztosítja a felhasználók számára. Vásároljon argon védőgázt a Lindétől online, még ma.Az Argon 6.0 gázt hegesztőgázként használják MIG és TIG hegesztésnél, valamint plazma vágási eljárásoknál is alkalmazzák.
Az argon -metán keverék gázt a Linde különböző méretű és fajtájú palackokban biztosítja a felhasználói igények kielégítésére, többféle tisztaságban. Rendeljen a Lindétől online, még ma.
Minden egyes levegővételnél argont juttatunk a szervezetünkbe, mert a levegő 0,93%-ban ebből a gázból áll (a 78% nitrogén és 21% oxigén mellett). Ebből egyértelműen következik, hogy az argon egyáltalán nem mérgező. Ugyanakkor nem is teljesen veszélytelen: a nitrogénhez hasonlóan ugyanis inert gázként funkcionál, vagyis kiszorítja az oxigént. Mivel pedig nehezebb, mint a levegő, hajlamos a talaj közelében és mélyedésekben megrekedni.
Ami a szikár tényeket illeti, az argon vegyjele Ar, rendszáma pedig 18, vagyis a nemesgázok közé tartozik. Színtelen és szagtalan, és alig-alig képes reakcióba lépni más elemekkel (ez a tulajdonsága teszi remek védőgázzá az ipari felhasználás során). Ennek következtében vegyületeket sem alkot, legalábbis a tudósok eddig nem bukkantak ilyesmire. Nevét is innen kapta: az argon szó a görög argoszból származik, ami tétlent jelent.
Az argon létezését már 1785-ben feltételezték: Henry Cavendish biztosra vette, hogy a levegő egyik fontos összetevője, bizonyítani azonban nem tudta az állítását. Erre egészen 1894-ig kellett várni, amikor két angol, a fizikus Lord Rayleigh és a kémikus William Ramsay egy kísérlet során kivonták az oxigént és a nitrogént a levegőből. Ami maradt, az az argon volt, ami így az első nemesgáz lett, amit az emberiség valaha felfedezett.
Bár kicsit futurisztikusan hangzik, az argont elsősorban ún. levegőbontó üzemekben állítják elő. Az eljárás nem számít különösebben bonyolultnak: a cseppfolyósított levegő ismételt frakcionált lepárlásával hozható létre argon. Azonban ez a gáz még tartalmaz némi oxigént, nitrogént és nemesgázokat, ezért a nagyobb tisztaság kedvéért hidrogénnel vagy kénnel égetik el.
Egy másik – szintén jól bevált – technika az ammóniaszintézis maradékából állít elő argont. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy a kiindulóanyag nem tartalmaz oxigént, azt ugyanis meglehetősen nehéz elválasztani az argontól a desztillációs folyamat során.
Az argon semleges gáz, azaz magas hőmérsékleten sem lép kémiai reakcióba a megolvadt fémekkel. Ennek köszönhetően kiválóan alkalmazható védőgázként ívhegesztésnél. Mivel nehezebb a levegőnél, vízszintes pozíciójú hegesztéseknél biztosan kiszorítja a levegőt a hegesztési folyamat környékéről, ezzel biztosítva, hogy a légkörben lévő gázok ne érintkezzenek az ívvel és az olvadt fémmel. (Kényszer hegesztési pozícióban a nagy relatív sűrűség hátrány, de térfogatárama növelésével ez a hátrány kiküszöbölhető.) Gyakorlatilag minden hegeszthető fém esetén alkalmazható az ívhegesztések védőgázaként, sőt egyéb plazmatechnológiák (vágás, szórás stb.) esetén is használható védő-, illetve vágógázként.
Sokszor azonban nem önmagában kerül felhasználásra, hanem más gázokkal keverve, például héliummal, szén-dioxiddal, oxigénnel, nitrogénnel vagy éppen hidrogénnel. Minden anyag és eljárás eltérő keveréket igényel, más és más argontartalommal. Maradva a fémmegmunkálásnál: az argont a kohászatban fémolvadékok öblítésére is alkalmazzák.
Az argonhegesztés mellett a búvárkodásban is nagy hasznát veszik ennek a gáznak. Sok esetben ugyanis ún. száraz búvárruhára van szükség a merüléshez, ami kívül tartja a hideget és a vizet. Ezek a ruhák tökéletesen szigetelnek, így ezt használják például mélytengeri búvárkodásnál vagy barlangi expedícióknál. Mivel az argon hővezetése igen alacsony, remekül megfelel a százaz búvárruha töltéséhez. Ilyenkor a búvárok két palackkal merülnek: az egyikben a légzéshez szükséges oxigént viszik, a másikban pedig a testüket melegen tartó argont.
Az argon hőszigetelő képességét nem csupán a búvárok tudják kihasználni, otthonunk melegen vagy hűvösen tartásában is szerepet játszhat. A kétrétegű hőszigetelő üvegekbe ugyanis argont töltenek, ezzel is növelve a hatékonyságukat. Ehhez egy lágyfém-bevonatra (Low-E réteg) van szükség, amit a lakótér felőli üvegtábla külső oldalára visznek fel. A köztes térbe kerül az argon, de egyes gyártók kriptont is alkalmaznak.
Az oxigén jelenléte az élelmiszerek csomagolásában könnyen romláshoz, bomláshoz vezethet. Éppen ezért ki kell szorítani a csomagolásból, amihez inert gázra van szükség. Az argont széles körűen használják erre a célra, hiszen színtelen, szagtalan és főleg íztelen, és ami még fontosabb, nincs egészségkárosító hatása. Éppen ezért mennyiségi korlátozás nélkül adható az élelmiszerekhez. Az argont, mint élelmiszer-adalékanyagot az Európai Unióban az E938-as E-szám jelöli.
Amikor elsétálunk egy világító reklámtábla mellett, talán bele sem gondolunk, hogy mitől világít az adott színen a fénycső. Pedig a neonreklámok színe csakis attól függ, hogy milyen gázt töltenek bele. A xenon például fehér fényt ad, a neon pirosat, ha pedig kék reklámmal találkozunk, biztosak lehetünk benne, hogy argon található a csőben. Mivel a neoncsövek nem tartalmaznak izzószálat, élettartamuk lényegében korlátlan.
Az argont a hagyományos izzólámpákban is megtalálhatjuk. Jellemzően 10-20% nitrogénnel keverve kerülnek a „körtébe”, hogy magasabb fényerőt érjenek el. Mivel az argon rossz hővezető, az izzószál nagyobb hőmérsékletre hevíthető – ami több fényt biztosít otthonunkban vagy a munkahelyen.
Argon palackok különböző méretben és tisztaságban a Lindénél. Vásároljon minőségi gázt online még ma!
Új honlapunk eléréséhez, kérjük töltse le az Internet Explorer, Firefox, Chrome vagy Safari legújabb verzióját, illetve megtekintheti honlapunkat mobileszközön (okostelefonon vagy táblagépen) is.
Az alábbi böngészőket támogatjuk:
Internet Explorer - 9. verzió és annál újabb
Firefox - 38. verzió és annál újabb
Chrome - 45. verzió és annál újabb
Safari - 8. verzió és annál újabb